Címke: Úton a kutyámmal


  • “Számomra Fülöp nem csupán hatalmas segítség és hű társ. Az évek alatt a legjobb barátok lettünk. Nem telik el úgy perc, hogy ne vidítana fel a bohóckodásával” – mondja Máté mosollyal az arcán, mikor a fekete labradorról mesél. Máté és vakvezető kutyája Fülöp 2016-ban sikeres közlekedésbiztonsági vizsgát tett Dunaújvárosban. Fülöp azóta is vigyázva óvja imádott gazdája

    Tovább olvasom…

  • Úton a kutyámmal videósorozatunk hatodik részében kölyöknevelőnk, Szűcs Marika és kiképzőnk, Nyíriné Kovács Mária arról beszélnek, milyen a kutyás élet, milyen amikor valaki „kutyássá” válik. Marika immár a második kölyökkutyát neveli, teszi ezt úgy, hogy korábban soha semmilyen állata nem volt. Mindketten úgy gondolják, a kutyával való együttélés megváltoztatja az ember életét, és csodálatos élményekkel

    Tovább olvasom…

  • 1994 óta május 15-én ünnepeljük A család nemzetközi napját. Szeretnénk mi is megköszönni azoknak az önkéntes kölyöknevelőknek, vakvezetőkutya-kiképzőknek és látássérült gazdiknak az odaadó törődését, akikkel kutyáink együtt élnek születésüktől fogva életük végéig. Büszkék vagyunk rá, hogy vakvezető kutyáink az első perctől fogva ismerik a család és az otthon melegét. “Elég furcsák vagytok, hogy ilyen napokra

    Tovább olvasom…

  • Úton a kutyámmal videó sorozatunk ötödik részét Vida Zoltánnal forgattuk, aki hat éve dolgozik alapítványunknál. Látássérültként tanít informatikát látássérülteknek. Van egy másik komoly feladata is, a vakvezető kutyáinkat teszteli, mielőtt azok gazdihoz kerülnek. Ez alatt a kutyák Zolival laknak, közlekednek a városban, munkába járnak vele. Zolinak van saját vakvezető kutyája is, a gyönyörű fekete labrador,

    Tovább olvasom…

  • Nagy Anikó és vakvezető kutyája, Brúnó egy éve vannak együtt, és mostanra teljesen összecsiszolódtak. Úton a kutyámmal című videó sorozatunk harmadik részében arról beszélgettünk Anikóval, milyen személyiségű kutya Brúnó, és miért előnyős tulajdonsága a gyorsaság. Júniusban lesz egy éve, hogy Anikó és vakvezető kutyája, Brúnó megismerkedtek, a fekete labrador Anikó második vakvezető kutyája. Korábban is

    Tovább olvasom…

  • “Nyugi Gazdi, nem lesz semmi baj!” 

    Kutyamancsok dobbanása a kavicsos talajon, egy elsuhanó aranysárga folt az összefolyó szürke masszában… Egy nedves kutyaorr bíztató bökése a kézfejemen “Itt vagyok Gazdi!”. Ez Fidzsi, az én csodálatos vakvezető kutyám. A kutyafuttatóban ácsorgok, miközben Fidzs egy másik labival és egy collie-val rohangál ide-oda az olvadt hótól és esőtől latyakos kavicson. A többi gazdival épp Fidzsiről beszélgetünk, bár én közben

    Tovább olvasom…

  • Így jutottunk be a Múzeumkertbe

    Mária ás Pax a Múzeumkertben talált magának egy fura kalandot. Sportszakemberekhez, illetve sportszakkutyához méltón dinamikusan robogtak be a kapun, és végtelenül meglepődtek, amikor eléjük toppant a semmiből a biztonsági őr. Folytatjuk az “Úton a kutyámmal” sorozatunkat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Intézetébe jártunk, sportjogásznak tanultunk Paxszal, amikor fenekestől felforgattuk egyetlen pillanat alatt a

    Tovább olvasom…

  • Varga Nóra Úton a kutyámmal sorozatunkban arról ír, hogy milyen szívmelengető történetekre emlékszik vissza szívesen, amelyeket vakvezető kutyájával, Danival élt át. Tegnap, ahogy adtam fel Danira a kiscipőket mozgólépcsőzés előtt, odajött egy fiatal nő hozzánk. Naponta jó néhány emberrel beszélgetek 2 mondat – 5 perc erejéig, így kb. esélytelen, hogy bárkire is emlékezzek, mikor odajön

    Tovább olvasom…

  • Szvirida Antónia Úton a kutyámmal sorozatunkban arról ír, hogy milyen rekeszizmot, embert és kutyát próbáló történetekbe keveredik vakvezető kutyájával, Felhővel.   Kék metró, tömeg, véletlenül talált egyetlen üres hely Felhő fekszik az ülés alatt, bájos, érdeklődő, de tudja, hogy dolgozik, helye sincs nagyon ficeregni. Néhány perc után érzem, hogy valaki kapirgálja a csizmám, tudtam, hogy

    Tovább olvasom…

  • Szia, te humanista kutya!

    „Szia, te humanista kutya!” – ilyen dicséretet is kapott már Vacak. Lukács Ágota Úton a kutyámmal sorozatunkban mutatja be, hogy milyen vicces, morbid, maradandó történetekbe keveredik Mezőtúr környékén vakvezető kutyájával, Vacakkal. Ágota és Vacak néhány útja.  A szerző válogatott „Utazni jó” címmel megjelenő Facebook bejegyzéseiből.   Szolnok, Autóbusz Állomás: Ma reggel jövök dolgozni, leszállok a távolsági

    Tovább olvasom…

  • Én és a szépséges szemem

    Dóri és Ében egyik útja. Miután Ében megtalálta a helyes buszmegállót, magabiztosan állok a kuka mellett. Ám mégis valami miatt feszengek. Idegességemben, ahogy máskor, most is a hajamat simogatom, hogy végre beálljon a fülem mögé. Már két busz ment el előttem, de se a vezetőtől, se az utazóktól nem mertem megkérdezni, hogy hanyas az. Ha

    Tovább olvasom…