Puskás Antal volt vadőrként gyakran járja az erdőket, az országos Kéktúra régen megvan neki, de továbbra is kitűz új célokat Párjával, Gabriellával. Legutóbb Baja környékén tettek meg 100 kilométert 3 nap alatt hármasban Indigóval.

Antal párjával és vakvezető kutyájával, a Komárom-Esztergom megyei Császáron él. Innen indulva járják be az országot.

A pörbölyi titán nevet kapta az a csomoros nyár, amely egy tőről három törzset hajtott, az átmérője 16 méter. Közel Bajához, az ország legnagyobb fája mellette álltunk meg Puskás Antallal. „Jó érzés egy ilyen öreg fával találkozni. Végigtapogattam, sok a repedés, kis odú, hangyák vannak rajta. Mit mesélne, ha tudna beszélni? Rejtély lengi körül. Mennyi mindent látott, szarvasokat, kirándulókat.”

Antal felnőtt korában veszítette el a látását, de az erdőjárásról nem akart lemondani; amióta vakvezető kutyát kapott alapítványunktól, Indigó vezeti az ösvényeken. Ennek jó ideje van. „Már észreveszem, hogy korosodik. Komótosabb, de nagyon kitartó. A nyári nagy melegben kora hajnalban, még sötétben indulunk, és megállunk, mire hőség lesz. Úgy is vigyázok rá, hogy amikor víz mellett megyünk, úsztatom, hogy lehűtse magát. Gyakran itatom.”

Gabriellának és Antalnak nem a táv hossza a lényeg. Túrázás közben hallgatnak, relaxálnak és beszélgetnek is. Párkapcsolatukban fontos, hogy jó túratársak. Indigó szívesen velük tart, vérbeli erdőjáró kutya lett belőle.

Antal alapos, gyakorlott megfigyelőként éli át a természet csodáját: „Tavasszal megélénkül az erdő. Madarak dalolnak, beindulnak a békák, dönögnek a rovarok. Este hallottam a lappantyú kerregő hangját, nem éppen kellemes, de jó volt hallani, hogy van, nálunk a Vértes lábánál eltűnt. A hajnalban megélénkülő erdőt szeretem, sokszor lát őzeket, szarvasokat Gabi. Amikor megyünk, figyelem az erdő zörejeit, és intek, hogy álljunk csak meg egy kicsit, van ott valami. Ilyenkor Gabi elmondja, hogy róka jött egészen közel, vagy őzet lát. Ez mindig nagy élmény nekem.”

Antal saját tapasztalatai és erdőgazdaságban dolgozók vélemény alapján elkeserítőnek tartja a magyarországi erdők helyzetét:

„Egyre gyorsabban fogy az erdő. A mostani energiaválság óta egyre növekszik ez az ütem, annak ellenére is, hogy a fa már sokkal drágább, mint a gáz. Ha a rég öregek látnák ezeket az erdőket, amelyeket ők ültettek, sírnának. Nagy a faéhség, túl sokat vágnak ki és nem hatékony a pótlás. Az erdőművelés nem úgy zajlik, mint gyerekkoromban. Akkor az erdőmunkások mellett elég erdész volt, aki értett a szakmájához, ma egy erdész annyi munkát végez, mint régen öt. Azt tapasztalom, hogy hiába a vadak ellen felhúzott kerítések, sok helyen nem tartják karban azokat” – mondta Antal.

Toronykeresés

A tornyozás népszerű a túrázók körében. A henger formájú geodéziai nézőpontokat 40-50 éve építették földmérőknek, mára átvette szerepüket a GPS, beléjük kapott az enyészet meg a fémgyűjtők, de azért van még, amelyikre fel lehet menni. A rajtuk olvasható kódokat gyűjtik be Antiék is. Baja környékén jártukban megnézték a mélykúti és katymári tornyot. Utóbbinál megállították őket a járőröző határőrök, de nem tartották őket veszélyesnek.

A GPS-ről jutott eszünkbe megkérdezni, hogy tájékozódik Antal. „Régen bújtam a térképeket, nagyon jól tájékozódtam, ma a dombornyomott verziók érdekelnek, de azok sajnos nem olyan részletesek, hogy túraútvonalak legyenek rajtuk” – válaszolta.

Bakancslista

A túrázás folytatódik. Antal ás Gabriella idei bakancslistája így néz ki:

– megnézni a Tisza-virágzást
– szarvasbőgés Gemencen
– 80 km-es túra Szarvas és Dévaványa között

 

Kérjük, támogasd adód 1%-ával a vakvezető kutyák kiképzését!

1% adószámuk: 18449149–1–05

Már ma felajánlhatod adód 1%-át a vakvezető kutyák képzésére, ha belépsz az ügyfélkapudon ide. 

Csak öt percedbe kerül, és támogatást küldesz egy hűséges vakvezető kutyának!

Még egy jó hír!

Ha megadod a levelezési címedet, a köszönőlevélben elküldjük majd jövő évi vakvezető kutyás naptárunkat is!

Részletes adó 1% tájékoztatónk itt olvasható.

KÖSZÖNJÜK, HA ADÓD 1%-ÁVAL TÁMOGATOD A VAKVEZETŐ KUTYÁK KÉPZÉSÉT!