Tájékoztató a vakvezető kutyákra vonatkozó legfontosabb magyar szabályozásról

A hazai szabályozást nemcsak a magyar állampolgárokra, hanem azokra a külföldiekre is alkalmazni kell, akiknek kiképzett vakvezető kutyájuk van, feltéve, hogy az Assistance Dogs Europe (ADEU) vagy az Assistance Dogs International (ADI) valamely tagszervezete által kiállított hivatalos okmánnyal (tanusítvánnyal) rendelkeznek.

A magyar szabályozás (27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól) alapján a látássérült személy vakvezető kutyájával jogosult az olyan nagyközönség előtt nyitva álló létesítményekbe (közszolgáltatást nyújtó szervezet, intézmény, középület, közintézmény a lakosság elől elzárt területek kivételével) belépni, és ott tartózkodni, mint a tömegközlekedési eszközök, üzletek (beleértve a bevásárló központokat, éttermeket, piacokat stb.), hotelek és más szálláshelyek, szociális, oktatási, kulturális intézmények, továbbá közfürdők és állatkertek, valamint egyéb közösségi terek. A vakvezető kutyával rendelkező látássérültek jogosultak a működőképes, de álló mozgólépcsők használatára is (pl. a metróban). A vakvezető kutyákra nem kell szájkosarat tenni. Ez azt jelenti, hogy ezek a kutyák szájkosár nélkül utazhatnak a tömegközlekedési eszközökön.

A nemzeti vasúti közlekedést illetően a vak, vagy gyengénlátó utasok 90%-os kedvezményt élveznek a vonatjegy árából, vakvezető kutyáik pedig ingyen utazhatnak Magyarországon. Amennyiben az utasnak nincsen vakvezető kutyája, egy kísérő személy szintén 90%-os kedvezményben részesül. A Helyi Érdekű Vasúton (azaz HÉV-en) való utazás a látássérültek, illetve az őket kísérő személy, vagy a vakvezető kutya számára Budapest közigazgatási határán belül ingyenes. Budapest közigazgatási határának átlépését követően a látássérült és kísérője 90%-os kedvezményre jogosult, míg a vakvezető kutya továbbra is ingyenesen utazhat.

A MÁV és a GYSEV aláírta az 1997-ben megkötött, és 2005-ben módosított IUR egyezményt, amely a látássérültek és kísérőjük vasúti utazásáról szól. A szerződést aláíró országok valamelyikében lakóhellyel rendelkező, és ezek valamelyikébe utazó látássérült személy vakvezető kutyája, illetve kísérője ingyenesen utazhat, feltéve, hogy a térti jegyet a fogyatékosságot igazoló dokumentumot kiállító  országban vásárolták. A gyakorlatban az egyezményt nem alkalmazzák az olyan kiegészítő díjakra, mint a helyjegy vagy hálókocsi jegy, ezeket mindkét utasnak teljes egészében ki kell fizetnie.

A helyi tömegközlekedési eszközöket a látássérült, illetve kísérője vagy vakvezető kutyája ingyen veheti igénybe.

A taxi szolgáltatás tekintetében a vakvezető kutya szállításának igényéről a szolgáltatás megrendelésekor a taxi társaságot előzetesen tájékoztatni kell.

A szálláshelyet, szállodát is érdemes előre értesíteni a vakvezető kutya jelenlétéről. Manapság már számos kutyabarát szálláshely is rendelkezésre áll Magyarországon.

A kutyák behozatalát és kivitelét illetően Magyarországon az európai uniós jogi szabályozást kell alkalmazni. A kutya hazánkba történő behozatala állatorvos által kiállított kutya útlevéllel történhet, amelyben feltüntetik a beadott oltásokat és fontos dátumokat. Karantén alkalmazása nem szükséges, de a veszettség elleni oltást kiemelten megkövetelik. Minden Magyarországra beutazó és innen kiutazó kutyát be kell oltani veszettség ellen (az oltást be kell adni legalább 21 nappal előbb, és egy évig érvényesnek kell lennie), valamint a kutyának chippel azonosítottnak kell lennie.

Végül a Szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény) kutyákra vonatkozó része, melyből kiolvasható, hogy

  • belterületen nem szabálysértés póráz nélkül sétáltatni a kutyát, amennyiben az folyamatosan megfelelő felügyelet alatt van,
  • ellenben szabálysértés, ha a kutya felügyelet nélkül az utcára van engedve illetve kiszökik.
  • a kutya piszkát össze kell szedni az utcán, de ennek elmulasztása miatt a vakvezető és a mozgássérült segítő kutyák felhasználói nem vonhatóak felelősségre.

2012. évi II. törvény

147. Veszélyeztetés kutyával

193. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát

a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,

b) *  természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,

c) *  szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – segítő kutya kivételével – szállítja,

d) *  vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – segítő kutya kivételével – beengedi, illetve beviszi,

szabálysértést követ el.

(2) *  Aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.

(2a) *  E § alkalmazásában segítő kutya a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítő kutya.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.

150. Köztisztasági szabálysértés

196. § *  (1) Aki

a) *  a közterületet, a közforgalom céljait szolgáló épületet, vagy a közforgalmú közlekedési eszközt beszennyezi,

b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik,

szabálysértést követ el.

(2) * 

(2a) *  Köztisztasági szabálysértés miatt nem vonható felelősségre az a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékos személynek minősülő személy, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt a felügyelete alatt lévő vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyára vonatkozóan követi el.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeken a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.