A vakvezető kutyákat tisztelet és kíváncsiság övezi. Sokak számára rejtély, hogy ember és kutya hogyan képes hatékonyan kommunikálni, dolgozni, megbízni egymásban. A vak ember számára a kutya nem segédeszköz. Sokkal több annál.

Olyan társ, aki fogyatékosságával, jó és rossz tulajdonságaival együtt elfogadja és segíti a látássérült embert úgy, hogy teljes szabadságot, önállóságot és biztonságot nyújt. Képes alkalmazkodni a gazda napirendjéhez, életmódjához, de ugyanúgy – mint mi, emberek – szükségletekkel, érzésekkel, önálló gondolatokkal rendelkező élőlény. Egy fárasztó nap után neki is szüksége van egy kis lazításra, törődésre.
A vakvezető kutyát okosan kell szeretni. Meg kell találni a megfelelő módját a hálánk és érzelmeink kifejezésének. Bár szigorú szabályok szerint kell élniük, minden nap megkapják mindazt, amire érzelmileg és fizikailag szükségük van.
Ágota, aki 18 éve vakvezető kutyával közlekedik fogalmazta meg talán a legkedvesebben, hogy miért a legboldogabb kutyák a vakvezetők :
…a vakvezető kutyák a világ legboldogabb kutyái közé tartoznak, mert megélhetik azt, amiről legtöbb kutya csak álmodik: mindenhová a gazdival mehetnek és a nap szinte minden percét a gazdijukkal tölthetik…
További információk a vakvezető kutyákról honlapunkon az alábbi linkeken találhatóak:
A vakvezető kutya gondozása
Vakvezető kutya kiképzés folyamata

Vakvezető Kutyák Világnapja április 27.

Először 1994. április 27-én hívták fel világszerte a figyelmet a Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségének javaslatára a vakvezető kutyák fontosságára. Magyarországon a látássérült emberek alig 1%-át segíti vakvezető kutya, pedig a vak és gyengén látó embereknek nagyobb segítséget jelentenek a mindennapokban, mint bármelyik élettelen segédeszköz. Ezért a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola, mint az IGDF Világszövetség egyetlen magyar tagja minden évben kiemelt hangsúlyt fektet a világnap méltó megünneplésére.