Vakvezető kutya történelem: már a Római Birodalomban sem voltak ismeretlenek a vakvezető kutyák

A kutyák már régóta támogatják az embereket.

Márti és kutyája Gandhi villamosra szállnak. Hosszú út, majdnem 2000 év vezetett idáig.
Márti és kutyája Gandhi villamosra szállnak. Hosszú út, majdnem 2000 év vezetett idáig.

A vakvezető kutyák a legismertebb személyi segítő kutyák közé tartoznak. Bár a vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban alapították a németországi Oldenburgban a világháborúban megvakult katonák vezetésére, bizonyos vélemények szerint nem sokkal időszámításunk után is alkalmaztak már kutyákat vakok vezetésre. Mikor bukkantak fel az első vakvezető kutyák, és mi volt a szerepük az első világháborúban? Nézzük, hol bukkantak fel a történelem során:

Kr.u. 100 körül

Vannak, akik úgy gondolják, hogy az ókori Római Birodalom Herculaneum nevű városában is – mely Pompeiivel egyidejűleg, 79-ben pusztult el – találhatóak voltak olyan falfestmények, melyek vak embereket ábrázoltak vezető kutyával – írja Michael Tucker szerző A szem, ami vezet: a vakvezető kutyák története című könyvében. Más képeken, például 13. századi kínai festményeken is felfedezhetőek olyan kutyák, melyek gazdáikat vezetik. Tekintettel az emberek és a kutyák történelmileg igen szoros kapcsolatára, több mint lehetséges, hogy a kutyák már ekkor is segítették a vak embereket valamilyen formában.

Herculaneumi falfestmény, mely egy látássérült embert ábrázol a kutyájával.
Herculaneumi falfestmény, mely egy látássérült embert ábrázol a kutyájával.

1700-as évek

A 18. századig ismeretlen volt a kutyák közreműködése a gyógyításban. Bár egyes középkori képeken megfigyelhetőek a kutyákra támaszkodó vak emberek alakjai, a vakvezető kutyák legkorábbi szisztematikus oktatása mégis a 17. századra tehető a History.com szerint. A vakok párizsi kórházában például arra tanították a kutyákat, hogy segítsenek a pácienseknek.

1800-as évek

Az 1819-es Vakok oktatásának tankönyve c. írásban Johann Wilhelm Klein tanár már ír a vakvezető kutyák hasznáról. A professzor leginkább uszkárokat és pásztorkutyákat használt vakvezetőnek. Az 1800-as évek közepétől számos más írásos beszámoló is születik arról, hogy a kutyák képesek vezetni vak gazdájukat.

1900-as évek

A kutyák az első világháború frontvonalában is dolgoztak az emberekkel, üzenetet küldtek, és nyomon követték a sérült katonákat – írja Baár Mónika történész. Ez a tapasztalat pedig egy új, bizalmon alapuló ember-kutya szövetség kialakulásához vezetett. Az intenzív kapcsolat egyik megnyilvánulása az volt, hogy a vakok vezető kutyái a háború után már részesültek szakmai képzésben – először Németországban, majd később számos más országban is. A vegyi fegyverek, mint pl. a mustárgáz, addig soha nem látott számú embert vakítottak meg a háború alatt, a kutyák pedig nemcsak ebben, hanem magányuk enyhítésében is segítséget nyújtottak a katonáknak. A háborúban való szerepvállalásuk hívta életre a szakmai kutyatrénerek ötletét, akik azóta is kiképzik a vakvezető kutyákat.

Az egyik úttörő kiképző egy amerikai nő, Dorothy Harrison Eustis volt, aki miután meglátogatott egy német kutyakiképző klinikát, írt egy cikket a Sunday Evening Post számára, amelyben a vakvezető kutyákat a vak emberek függetlenségének megőrzőiként említi. Később kutyakiképző szervezetet is alapít majd Amerikában The Seeing Eye, a Látó Szem néven, mely a mai napig működik.

Az első világháborús katona cigarettával a szájában kezet fog a segítő kutyával.
Az első világháborús katona cigarettával a szájában kezet fog a segítő kutyával.

A Smithsonian.com cikke nyomán

Az első magyar vakvezető kutya iskola alapítója Rithnovszky János volt. Életművéről itt olvashattok bővebben.