

A vakvezető tanulók sokat pihennek, amire szükségük van, mert fizikailag és a fejben egyaránt elfáradnak. Mintegy fél éven át kiképzőik otthonában élnek, így puha fekhelyük is ott várja őket. Április végén van a vakvezető kutyák világnapja, ennek alkalmából cikksorozatban mutatjuk be nektek, hogyan gondoskodunk tanulóinak jóllétéről.

A vakvezető tanulók nem csupán munkakutyák, hanem kiképzőink családtagjai. Tudtad, hogy csupán 3-4 órát tanulnak naponta? Tehát van idejük sok mindenre. Arra, hogy pihenjenek, játszanak, boldog életük legyen. Mi pedig biztosítjuk számukra mindezt. Azért kezdünk sorozatot erről, hogy bemutassuk nektek, mit csinálnak szabad idejükben a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola tanulói.

Április 8-án támadás érte az egyik párosunkat a 14. kerületben. Veres Katalinra és vakvezető kutyájára felügyelet nélkül hagyott nagytestű kutya rontott rá. Zenit fülén a sérülést össze kellett varrni. A támadás helyszínén többször járt azóta, és még nincs túl a megrázkódtatáson. Kiképzőink foglalkoznak vele, bízunk abban, hogy hamarosan újra jól lesz.

Citrom kölyöknevelői a tavaszi szünetet olyan helyen töltötték, ahová nem vihették magukkal, ezért került Piliscsabáról, az erdő mellől a 11. kerület forgalmas pontjára, ahol percenként járnak a villamosok, közel a 7-es busz végállomása, és minden pillanatban olyan inger érte, ami eltér az általa megszokottól.

Mi azt tapasztaljuk, hogy a vakvezető kutyák példátlanul intenzíven képesek a gazdájukhoz kötődni, és azt feltételezzük, hogy erősebben, mint általában a többi kutya a gazdájához. Ennek köze van ahhoz, hogy sokkal több időt töltenek együtt és sokkal több közös élményük van. Ebben a helyzetben nemcsak a kutya van ráutalva az emberre, hanem a gazda is…
A működéshez szükséges sütik nélkül az oldal nem tudna rendesen működni. Ha hozzájárulsz, névtelen statisztikát is gyűjtünk: így gyorsabban találhatóvá tesszük a fontos információkat – és a látássérült felhasználóinknak is könnyebb lesz.
