Iskolánk vezetője, dr. Mezősi Tamás nyilatkozatát idézte ma több újság is. Tamás a Magyar Idők kérdésére válaszolva elmondta, hogy sokkal több vakvezető kutyára volna szükség ahhoz, hogy kiszolgálhassuk az igénylőinket. Iskolánknál több mint harmincan várnak vakvezető kutyára. Gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon az állam miért nem vállal a vakvezető kutyák képzésében nagyobb részt. Erre az a válasz, hogy ez az egész világon így működik, a szegmens közadakozásból tartja fenn magát, az állam szerepvállalása pedig jelképes.

A képezhető kutya beszerzésének, képzésének, munkába állításnak és munkában tartásnak költsége nagyjából kétmillió forint. A kutyák életük végéig az alapítvány gondozásában maradnak, a gazdák örökös tartós használatba kapják őket. Az ötezer forint feletti állatorvosi költségeket az alapítvány állja.

A vak emberek töredékén lehet kutyákkal segíteni, az érzékenyítő programokkal viszont szélesebb körhöz érhetnek el:

– Egy vidéki nagyvárosban megeshet, hogy valaki egész életében nem találkozik látássérült emberrel, akik közül sokan nem mozdulnak ki a négy fal közül. Míg Budapesten nem számít kirívó látványnak egy vak ember, akár vakvezető kutyával, vidéken sokan azt sem tudják, miért közlekednek egyesek fehér bottal – fejtette ki a tájékoztató programok fontosságát az alapítvány elnöke.

A lap említést tesz egy 45 millió forint keretösszegű pályázatról, amelyet a segítő kutyák képzésének támogatására írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A december eleji beadási határidővel zárult lehetőség a korábbiaknál közel kétszer nagyobb forrást biztosít; 2016-ben 25,3 millió forint áll rendelkezésre ugyanebben a pályázatban. Az összeg több mint tíz nyertes szervezet között oszlik meg.