labrador

Nagyszerűen éreztük magunkat a 13. kerületi Számítástechnikai Általános Iskolában, a Gyöngyösi sétányon. 70 csillogó szemű 1., 2. és 5. osztályos gyereknek mondtuk el, miben és hogyan segíthet egy látó ember, ha találkozik egy látássérült emberrel az utcán, és milyen fontos szabályokat kell betartania, amikor dolgozó vakvezető kutyával kerül testközelbe.

Nagyszabású programot tartottunk Százhalombattán, az Arany János Általános Iskolában. Nem véletlenül, hiszen itt tanult Dóri, Fidzsi gazdája. Így hát eljöttek velünk ők is, és még sokan mások.

A vakvezető tanulók, mint az orgonasíp sorakoztak, a legkisebbtől indítva a sort, velünk tartott az ében fekete Artúr,

Majzik Zsolt 14 évesen vesztette el a látását, most a húszas éveinek második felében jár. Kezdetben fehér bottal közlekedett, majd úgy döntött, felveszi a kapcsolatot a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolával. „Úton a kutyámmal” videó sorozatunk második részében Zsolt arról beszél, milyen az élet Andyvel, a vakvezető kutyával.

Iram habzsolja az életet, semmiből sem akar kimaradni. Kiképzője a sárga labrador tettrekészségét próbálja beleoltani a vakvezető munkába, hogy a segítségnyújtásra használja fel. Iramnak az első kölyöknevelője elhunyt, ami nagy fájdalom az alapítvány számára is, mert ennyire tragikus eset még nem történt sosem, de összetartó önkéntes kölyöknevelőinknek hála,