Kasztner Flóra és Akác két éve él együtt Szombathelyen. Elmentünk hozzájuk, hogy jobban megismerjük a sokoldalú, érdekes lányt és a vakvezető kutyáját. Azóta Flórának köszönhetjük az egyik legfrappánsabb kutyás mondásunkat: „Akác előtt a gótikus eleganciát képviseltem. De a fekete bársony és a sárga labrador nem jó páros.”

Flóra tősgyökeres kőszegi, az új lakhelyén pedig szeret koncertekre járni, vagyis őt és Akácot elég sokan ismerik Vas megyében. Az érettségi után online kommunikációs munkát végzett egy cégnél, aminek ez év elején lett vége, azóta keresi a megoldást a munkára. Amikor március elején vendégül látott minket, éppen lazább napja volt. Kimentünk vele a szombathelyi Parkerdőbe a kutyája kiképzőjével, Köbli Mónikával és a nála élő három tanuló kutyával. Hamar kiderült, hogy Flóra és Móni nagyon jól megérti egymást, baráti a viszonyuk, és csak a szomszéd utcáig kell elmenniük, ha találkozni szeretnének. „Mónival már az elején egymásra találtunk, nem nehéz őt kedvelni” – mondta Flóra. Mindkettőjüknek jó a humora, úgyhogy olyan volt a forgatás, mintha bulizni mentünk volna velük. Erről videó is készült.

A kezdetek

Alapítványunk kiképzője, Köbli Mónika nemrégen költözött át a családjával Körmendről Szombathelyre. A szintén friss városlakóval, Flórával már a megismerkedésük sem volt mindennapi. „Épp a házunk közelében dolgoztam az egyik vakvezető tanulóval, amikor valaki utánam kiáltott. No, gondoltam, itt is milyen népszerűek leszünk, de ezért ilyen elsöprő erejű rajongásra nem számítottam. Flóra anyukája volt az, akit teljesen meglepett, hogy egy vakvezetőkutya-kiképző kóborol a környékükön, ezért gyorsan leparkolt a kocsijával és már szaladt is utánam. A beszélgetésünk után gyorsan befutott Flóra igénylőlapja a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítványhoz. Elolvastam, és az volt a benyomásom, hogy egy visszafogott középiskolás lánykával fogok találkozni. Amikor megérkeztem hozzájuk a szokásos környezettanulmányunkra – ami ezért fontos, hogy a kutyáink mindig jó helyre kerüljenek –, meglepődtem azon, hogy egy nagyon érzékeny, de végtelenül vagány és jó humorú ifjú hölggyel hozott össze az élet. Akácról rögtön tudtam, hogy remekül illene Flórához. Éppen olyan érzékeny és kedves, mégis minden mókában benne van. Az első találkozásukkor nyilvánvaló volt, hogy jól éreztem. Fantasztikus összhangban kezdtek el együtt dolgozni.” 

Jogszabályt adtak a biztonsági őrnek

A klienseink időről időre megerősítenek minket abban, hogy a kiképzőink megalapozott döntést hoznak, amikor arról döntenek, hogy milyen kutyát adnak nekik. Ez nemcsak a közös munka, vagyis a biztonságos közlekedés miatt lényeges, hanem a hosszú távú harmonikus kapcsolat érdekében is. Ebből persze mindenki mást emel ki, Flóra megfogalmazásában így szól: „Akác pont olyan bolond tud lenni, mint én. Mindketten annyira bele tudjuk magunkat élni a dolgokba, ugyanakkora szívvel csináljuk, amit épp csinálunk, viszont a nyugodtságunk is egyezik. Nem ismerünk lehetetlent.”

És tényleg nem ijednek meg egykönnyen, erről tanúskodik a következő történet. Egy országos üzletlánc szombathelyi áruházában a biztonsági őr nem akarta beengedni Flórát és a vakvezető kutyáját, természetesen teljesen elhibázott módon. Ennek ellenére bementek, és miután hazatértek, Flóra és a húga kinyomtatta a vakvezető kutyákra vonatkozó jogszabályt, majd visszament és átadta a biztonsági őrnek, laminált állapotban, hogy tartós ideig bírja a sok olvasást.

Akác a szavazófülkében

A közös munkájuk során, amikor Akác és Flóra közlekedését tették magazbiztossá, Móni nagyon elégedett volt velük:

„Flóra mindenben pontosan együttműködött velem, miközben felkészítettem őket a közlekedésbiztonsági vizsgára. Szívesen emlékszem vissza arra, hogy a komoly munka mellett sokat beszélgettünk és nevettünk együtt. A mai napig örülök, ha becsatlakoznak hozzánk egy-egy futi erejéig”

Persze ilyen mondatok hallatán ez nem csoda:

Flórának fontos a stílus az öltözködésben is. „Akác előtt a gótikus eleganciát képviseltem. De a fekete bársony és a sárga labrador nem jó páros.” (A cikk végén segítünk a poén megfejtésben.)

Párosunk elment szavazni az országgyűlési választások alkalmával, és egyesek szerint emlékezetes, ahogy a szavazófülkében mutattak: „Volt ott egy jóember, aki poénkodva megkérdezte, hogy az úgy mennyire meríti ki a titkos szavazást, hogy a kutya félig kilóg.”

Az alkotáson át vezethet Flóra útja

A művészetek közel állnak Flórához, szeret írni és festeni. Az sem lepett meg minket, hogyan akarja meghódítani a zene világát: „Meg fogok tanulni zongorázni, ja és zongorám is lesz majd valahonnan.” Nem véletlen, hogy a hangmérnök szakma érdekli, mihelyst lehetősége lesz rá, azon a területen folytatja a tanulmányait. Még egy fellelhető helye van a hangok világában: eljár koncertekre a szombathelyi Végállomás Klubba, aki megfordul arra, lehet, hogy találkozni fog vele.

Pár festményét megmutatta nekünk, szerencsére az avantgárd örök, de nemcsak a letisztult formák tűntek fel, hanem az, hogy látássérültként egyáltalán fest és milyen élénk színeket használ. Ez összefüggésben van azzal, hogy 10% körüli látása megmaradt, ami sokat segít neki nemcsak a festésben, de minden másban is.

Jó bulizást meg sok sikert kívánunk Flórának. Köszönjük a hozzájárulását ahhoz, hogy közöljük az egyik nemrég írt versét:

Holló

Álmomban láttam egy hollót.

Rád emlékeztetett.

Sötét volt, mint te.

Egy fekete rózsát őrizgetett a csőrében.

Úgy vigyázott rá, ahogy te vigyáztál rám.

Mikor még számítottam.

Az idén ünnepeljük 20 éves jubileumunkat. A két évtized alatt 20 vakvezető kutyát adtunk át térítésmentesen.

Kérjük, támogasd adód 1%-ával a kiképzésüket!

1% adószámunk: 18449149–1–05

Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány

Ha megadod a levelezési címedet, a köszönőlevélben elküldjük majd jövő évi vakvezető kutyás naptárunkat is.

Az adó 1% felajánlás a legegyszerűbben a NAV online felületén az ügyfélkapun keresztül lehetséges.

Nézd meg ezt a zebrás képet, és ha alaposan körülnéztél, arra kérünk, támogasd adód 1%-ával, hogy minél több vakvezető kutyát képezhessünk.

Flóra és Akác

(Az ígért megfejtés: a fekete ruhán nem mutat jól a sárga labiszőr – ráadásul a látássérült gazdi észre sem veszi, míg másoknak szemet szúr.)