Örömjáték és szeretet vakvezető kutyákkal

Csodálatos volt együtt lenni az ősz egyik legszebb napján a Hármashatár-hegyen. Vakvezető kutyáink boldogan szaladgáltak, játszottak, aztán a gazdik piknikeztek.

 

30 kutyával szuper kirándulni, főleg akkor, ha maguktól bejelentkeznek a gazdájuknál, és séta közben nyugodtan lehet beszélgetni, miközben ők élvezik a szabadságot. Gazdáik nem az ő vezetésükkel, hanem látó segítőkkel haladtak az erdei utakon

A gazdák odafigyelnek arra, hogy szabadon engedjék vakvezető kutyáikat naponta több alkalommal is, hiszen a munkakutyáknak különösen nagy szükségük van a kikapcsolódásra. De egy ekkora találkozó több ennél, mindenki annyira fel volt dobva, mint egy jól sikerül buliban.

Kopa Marcell Sámánnal Pécsváradról érkezett (fenti kép):

Fáradt voltam, kimerített a hét, minden porcikám azt ordította, hogy “NE MENJ EL!”, de nem bántam meg. Az az örömjáték, amit kutyáink műveltek, az a szeretet, amivel a közösség engem is befogadott, valamint a rengeteg önmagáért beszélő fotó mind erről tanúskodik. Boldogsággal öntött el a tudat, hogy ilyen sokaknak szereztem örömöt, hogy annyi régen látott ismerősömmel találkozhattam, s legnagyobb meglepetésemre magam is nagyon jól éreztem magam az erdő ölelésében. És az az élmény, ahogy ülsz a piknikes lepedőn, kezedben valami kajával, és egyszerre négy kutya is körbe áll veszélyes távolságon belül, de csak szemmel kérnek: „Adjál már nekem is egy kicsit…” na az felejthetetlen élmény. Jó, muszáj volt adnom nekik Sámán juti falatjából…természetesen a gazdik engedélyével

Nálunk az emberek és a kutyák már régi barátok. Sőt, rokonok is, mint például a fenti képen az “A betűs” testvérek. A kölyöktalálkozókon havonta egyszer mindig hatalmas lelkesedéssel játszanak.

A piknik jól sikerült, elővettük az uzsonnánkat és megkínáltuk egymást süteménnyel, a kutyákat pedig megitattuk.

Aztán felbolydult a társaság, mert elhatároztuk, hogy ezúttal jó sok fotót készítünk.

Készült olyan fotó, amin minden kutyánk szépen szerepel és mozdulatlanul fekszik, de nektek most egy másikat mutatunk, ahol bizony már elfogyott a türelem, és elindultak a  gazdik felé.

Ilyen sokan voltunk. Még sok ilyen szép napot szeretnénk eltölteni együtt. Augusztusban Miskolcon tartottunk hasonló pikniket. Azért volt két helyszín, hogy mindenki eldönthesse, melyikre szeretne eljönni.

A hazaúton kényelmesen haladtunk, aztán megvártuk a csapat egyik felét, amelyik egy másik útirányban hitt, de aztán kénytelen volt visszafordulni. Végül egybe tereltük a kutyáinkat, rendeződtünk, és ki busszal, mások autóval elindultak haza.

Köszönjük önkénteseinknek, önkéntes kölyöknevelőinknek, hogy segítettek a piknik megvalósításában.