Óriási sikere volt a vakvezető kutyáknak a FEHOVA kiállításon, amelynek elmaradhatatlan résztvevője a Baráthegyi csapata. Alig pakoltuk ki a felszerelést, már sorakozott is a kíváncsi tömeg, hogy vajon mi készül itt.
Persze nem kellett sokat biztatni őket, amikor elmondtuk, azért vagyunk itt, hogy a látogatók megtapasztalhassák,
Ma rajtam a sor, hogy bemutatkozzak. A nevem Lámpás, gyönyörű csoki színemmel nagyon hasonlítok a mamámra, csak én egy picivel kisebb vagyok. Még.
Szabadidőmben leginkább tesómmal, Leonnal szeretek játszani. Nagyon éber kislány vagyok, akár éjszaka is szívesen üdvözlöm a kölyöknevelőmet. Ezek az éjszakai műszakok elfárasztanak,
Limbó csak egy árnyalattal sötétebb, mint tesója, Latte. Nagyon bájos kislányos pofija van, ezzel leplezi, hogy igazából egy kis akarnok.
Az alomban ő született a legnagyobb súllyal, úgy érzi, ez felhatalmazza arra, hogy mindig az ő akarata érvényesüljön. Ebben az sem akadályozza, ha a többiek nem akarnak játszani vele,
A most 28 éves Kállai Antónia, Ani 16 évesen vakult meg egy veleszületett glaukóma (zöld hályog) következtében. Ma már nyugodt szívvel mondaná, nem akar mindenáron látni. Teljes életet él, kiborítják a vakos sztereotípiák, és ha kell, simán átadja a helyét ő is a buszon. Felhő nevű vakvezető kutyájával eleinte nehezen találták meg a közös nevezőt,
