A gazdájával együtt diplomázott le vakvezető kutyánk
Bodnár Attila fáradhatatlanul készült a vizsgákra, hetente ingázott otthona és az egyetem között, majd sikeresen megszerezte az egyetemi diplomát. Ez egy éltanuló szokásos menetrendje is lehetne, valójában azonban Parfé, a vakvezető kutya életének is része volt egész mostanáig – írta cikkében a Blikk.
Parfé gazdája, Bodnár Attila nemrégiben szerezte meg sportközgazdászi diplomáját. A hűséges négylábú, akit a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola képzett ki, ugyanis minden alkalommal gazdájával tartott, amikor ő felkerekedett Veszprémből, hogy a debreceni iskolába induljon.
Attila sok éve veszítette el a látását egy szembetegség miatt: huszonéves koráig semmi baj nem volt, majd egy zöldhályog és az azt követő szövődmények következtében megvakult. Nem mondja, hogy könnyű volt folytatnia az életet, a vele történtek mégis olyasfajta erőt adtak neki – ahogy mondta, talán némi bizonyítási, megfelelési kényszert is – aminek köszönhetően nem csak hogy teljes életet él, de több munkahelyen dolgozik, sőt egy budapesti sportklub ügyvezetője is lett.
Pár órát végigaludt, de azért Parfé is megérdemli a diplomát
Éppen ezért kezdtem el a debreceni képzést, mert rá kellett jönnöm, hogy a meglévő végzettségem mellé kell még valami, ami segít abban, hogy még jobban el tudjam végezni a munkámat – mesélte Attila.
Végül a debreceni egyetem volt az egyetlen, ahol levelező szakon tudott sportközgazdásznak tanulni, így nem volt mit tenni, vállalta, hogy veszprémi otthonából hetente Debrecenbe megy az órákra, előadásokra. Parfé nélkül persze szinte teljesíthetetlen lett volna a 4 órás utazás, aki persze beült vele az előadásokra, vizsgákra is.
– A csoportos írásbeli vizsgákon mindig velem volt és kiderült, hogy ahhoz is nagyon ért, hogy oldja a vizsgadrukkot – mondta Attila. – Ha beszámolót kellett tartanom, akkor a pulpituson állt velem, de el kell ismerni, olyan is volt, hogy egy-egy órát hangosan végighorkolt.
Nemrégiben pedig gazdájával együtt ő is megjelent a diplomaosztó ünnepségen.
– Igaz, ő hivatalosan nem kapott egyetemi oklevelet, ám végül nekiadtam az enyémet – mondta el Attila.
