Amikor megkérdezik Lacitól, hogy szabad-e megsimogatni Frappét, akkor leülteti és megengedi. Úgy érzi, hogy ezzel jót tesz, hiszen mind a ketten átadják a szeretetüket. Hajdúböszörményben látogattuk meg Göncző Lászlót és személyi segítőkutyáját, Frappét.

Göncző Lászlónak és Frappénak a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió ad otthont Hajdúböszörményben. Párosunk barátságban osztozik lakótársaival a tágas ház közösségi terein, Laci elégedett azzal, hogy mindenkinek van saját szobája, ahol nyugodtan pihenhet, kikapcsolódhat. Ottjártunkkor találkoztunk a kerekesszékkel közlekedő Lászlóval és a rangidős Józseffel. A kedvesen mosolygó nyugdíjast Papinak becézi, mert olyan Lacinak, mint egy jóságos apa, igyekszik mindenben a keze alá dolgozni a középkorú mozgáskorlátozott társaknak. Az otthon lakói önállóan látják el a feladatokat a házon belül, ez a szeretetmisszió egyik fontos kérése. A szoros együttműködés eredménye, hogy rendezetten és jó hangulatban telnek a napjaik. Úgy láttuk, ez hatással van arra, hogy az egész életüket igyekeznek egyben tartani.

Mindenki a számára megfelelő kutyák kapja

Laci helyzetét könnyebbé teszi, hogy van egy négylábú szövetségese is. Elmondta nekünk, hogy személyi segítőkutyája sokoldalú társ, még a mosást is könnyebbé teszi, mert kiveszi a nedves ruhát a gépből és a kezébe adja.

Laci két bottal jár, lassan és óvatosan, mivel a lábai erre teszik képessé, másrészt minden egyes lépésére oda kell figyelnie. Félő kockáztatnia egy elesést, ugyanis a földről nem tud felállni segítség nélkül. Frappé erre a helyzetre is fel van készítve, vagy megy mástól segítséget kérni, vagy egy kötéllel felszerelt széket odahúz házon belül, amire a gazdája rá tud kapaszkodni. Szerencsére eddig erre nem volt szükség. Laci elmondta, hogy amíg csak el tudja kerülni, nem szeretne kerekesszékbe ülni.

A kutya most békésen pihen, de a rezdüléseiből érezni, hogy azonnal készen fog állni, ha szükséges. Laci nem tud lehajolni, Frappé hatásköre emiatt igen széles. Talán szokatlanul hangzik, de a talajtól számítva egy méterig mindenben lehet számítani rá. Lelkesen feladja a leesett kulcsot, pénzérmét, az eldőlt járóbotot és bármi mást, amire megkéri a gazdája.  

A személyi segítő és a vakvezető kutya kiképzése – életminőséget javító támogatást biztosít

„A személyi segítő és a vakvezető kutyákat azért képzi ki az alapítvány akár a mozgáskorlátozottaknak, akár a látássérülteknek, hogy a mi életminőségünkön javítson. Ebben rengeteg munka és időbefektetés van. Lényeges, hogy mindenki olyan kutyát kap, ami az igényeinek és a személyiségének megfelelő. Az pedig külön érdem, hogy nekünk nem kell fizetnünk értük” – mondta Laci, aki egy budapesti cégnek egyeztet telefonon üzleti megbeszéléseket, de egy ilyen speciális tudású kutya árát egyáltalán nem tudná kigazdálkodni. Jólesett hallani, amikor azt mondta, hogy Frappé sokat segít abban, hogy új ismerősökre tegyen szert, és ha van alkalma, elmondja, milyen fontos alapítványunknak az adó 1% felajánlás.

Laci nem mondott le arról, hogy segítsen

„Nagyon fontosnak tartom, hogy egy segítőkutyát meg lehessen érinteni, amikor nem dolgozik. Lényeges, hogy ezekre a kutyákra jó legyen ránézni. Ennek érdekében gyakran fésülöm, ápolom a szőrét. A kutyám kiképzője, Emese pontosan erre hangol minden gazdát, és Frappé valóban szép. Amikor megkérdezik tőlem, hogy szabad-e megsimogatni, akkor természetesen megállunk, leültetem és megengedem. Közben váltunk pár szót. Úgy érzem, hogy ezzel jót teszünk, hiszen átadjuk a szeretetünket. Régen, amikor még tehettem, többet segítettem az embereknek. Ha egy defektes autót láttam, megálltam. Azóta megváltozott a helyzet, ezt el kell fogadnom, no de nem szabad lemondanom arról, hogy tudok segíteni, és hiszek abban, hogy egyszer majd visszakapom az égiektől.”

Az interjút követően elindultak bevásárolni, mi pedig elkísértük őket egy darabon. Akkor már meglepően gyors tempóban haladtak, mert Laci beült a mopedjébe, Frappé pedig pórázon kísérte. Azzal kezdtek, hogy a kutya szabadon mozgott egy kiadósat, utána Hajdúböszörmény főterén át jutottak el az üzletbe.

Laci két éve költözött Hajdúböszörménybe egy komoly magánéleti hullámvölgy után, amiből sikerült felállnia, és bízik abban, hogy itt nyugalomra lel: „Amint megérkezünk, és meglátom a szépen karbantartott régi épületeket, ezt a gyönyörű tiszta várost, ahol kedvesek velem az emberek, erősebben megdobban a szívem.”

Az idén ünnepeljük 20 éves jubileumunkat. A két évtized alatt 222 segítőkutyát adtunk át térítésmentesen.

Kérjük, támogasd adód 1%-ával a kiképzésüket!

1% adószámunk: 18449149–1–05

Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány

Ha megadod a levelezési címedet, a köszönőlevélben elküldjük majd jövő évi vakvezető kutyás naptárunkat is.

Az adó 1% felajánlás a legegyszerűbben a NAV online felületén az ügyfélkapun keresztül lehetséges.