Hogyan tudjuk kifejezni a szeretetünk a kutyánk iránt? Az etetésen kívül… Figyelmünket sokfelé kell fordítanunk, amikor a vakvezető kutyáinknak a legjobbat akarjuk. Ezek közül az egyik, hogy megőrizzük egészséges testsúlyukat. Szándékunkban áll segíteni a kutyatartók szélesebb körének ezzel a cikksorozattal, ezért foglalkozunk a kölyköktől a nyugdíjba vonult kutyákig minden korosztállyal. Elsőként a kölykökkel, akik kilenchetestől egyéves korukig kölyöknevelőiknél élnek. Olvassátok el az eddig négy kölyköt felnevelő Fodor L. Döme írását.

Ahhoz, hogy ne hízzon el a kutyánk, hallgatni kell arra, aki ismeri a kutyafajtát. Sajnos a labikkal ez nehéz, mert egy közepesen kövér kutyára már azt fogja mondani az átlagember, hogy milyen vékony labrador. Ami igaz is, mert egy ilyen haspók fajtát olyan könnyű elhizlalni, hogy eltolódott a mérce. De a Baráthegyinél sok jó tanácsot kapunk, mikor „kevés”, mikor „sok” a kölyök. Ami megint egy fontos dolog, mert mi kölykökkel foglalkozunk 9 hetestől egyéves korukig. Ez teljesen más, mint egy felnőtt kutya. Hétről hétre nőnek, nyúlnak, dagadnak vagy vékonyodnak.

Nem kell lovagolni a hátán

Én két ökölszabályt tudok: ki tudd tapintani a kutya bordáját, illetve lásd a mellkas után a has befűződését. Nem ökölszabálynak, de tudom azt is, hogy nem jó, ha „hátasodik” a kutya. Személyes tapasztalatból azt tudom mondani, hogy ha el tudsz képzelni olyan, arányosan kicsinyített embert, aki kényelmesen tudna lovagolni a labidon, akkor az a kutya dagadt. Boldog, ha ehet, boldogabb, ha sokat ehet, és a legboldogabb, ha folyamatosan és rengeteget ehet.

Szereti, ha eteted. De így kell jól szeretni?

Beosztással etetés

Szerintem nem. Nincs gyerekem, de bármilyen boldoggá is tehetném azzal, ha mindennap gumicukorral tömném, nem tenném. Könnyű ezzel egyetérteni? Igen. És ha a labradorokat nézzük, a válasz ugyancsak: Nem. De azért nem ilyen egyértelmű. Pedig egyszerű a képlet. Ha tanul, etetem, ha ügyes, etetem, de csak annyit, amennyit alapból is kéne kapnia egy nap enni. Négy kutyánk volt eddig, és a heti egyszeri, max kétszeri szőrös nyuszifül rágcsán meg az innen-onnan alkalmakra kapott egy-egy kutyanasin kívül mindig kizárólag táppal voltak etetve. Ha a reggeli sétán sokat tanulunk, akkor elosztogatjuk a reggelit a séta alatt. Ha egész délutános programunk van, nem kap reggelit a kutya, és az egész napi étkezését kézből kapja meg jutalom gyanánt.

Döme Hargitával

Sokféle szeretet van – az etetésen kívül

Nincs olyan, hogy az ajánlottnál többet egyen aznap a kutya, bármilyen aranyos, bármilyen ügyes is legyen. A szeretet kifejezése más módokon is lehetséges. Csoda mindenkinél boldogabb volt, ha labdáztál vele. Csatakosra tudta magát szaladni a labda után, és a végső fáradtságban rádcsillanó szemeket semmilyen jutalomfalattal nem tudtad volna előhozni.

Döme Babérral

Babér, ha hazaértél este, vagy felkeltél reggel, esetleg egy film után leszálltál a kanapéról, mindig megmutatta az aktuális kedvenc játékot, takarót, plüsst, ahogy mi hívtuk: „büdösszart”. Megmondtad neki, hogy csodaszép, soha ilyen gyönyörű nyálas csócsát nem láttál még az életben, esetleg kicsit meghúzogattad, madarat lehetett volna fogatni a kutyával, annyira boldog volt. Babér imádott dolgozni. Nemcsak a kajáért (amit nem pluszban kapott a reggeli-vacsorán felül, az étkezéseit kapta jutalmul!), hanem azért, mert büszke voltam rá:

megugrottunk egy akadályt, megtanultunk valamit, és az extázis, ami engem átjárt, átjárta őt is. Együtt örültünk a közös sikernek.

Babér játék közben

Pollykutya a hasvakarást szerette. Eldőlt hátra, ha mentél felé, várta a pocaksimit. Hargita napjának a csúcspontja, amikor leülsz hozzá a földre és az öledbe mászhat. Egyre nagyobb, egyre nehezebb, de akkor is. Ez a mi kis szeánszunk egy sikeres nap végén.

Négy ügyes, okos, egészséges testalkatú, és ami a legfontosabb: különböző kutya. Mindegyik más lesz. Lesznek hasonlóságok, de a végtelen és csillapíthatatlan étvágyon kívül egy dolog lesz még közös bennük:

ha megismered őket, és nyitott vagy arra, amire egy kutya valóban vágyik, boldoggá fogod tudni tenni anélkül is, hogy 40 kilóra hizlalnád.

Ne várj májusig hiszen, már most rendelkezhetsz adód egy százalékáról a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolának!

Biztos lehetsz benne, hogy  jó helyre kerülnek az adó forintjaid, mert alapítványunk mindent a vakvezető kutyák képzésére fordít.

Köszönjük a látássérült gazdik nevében!

Már felajánlhatod a NAV online felületén az adód 1%-át a vakvezető kutyák képzésére, ha belépsz az ügyfélkapudon ide. Csak öt percedbe kerül, és támogatást küldesz egy hűséges vakvezető kutyának!

Még egy jó hír! Ha megadod a levelezési címedet, a köszönőlevélben elküldjük majd jövő évi vakvezető kutyás naptárunkat is.

 Adószámunk: 18449149-1-05

Kérjük, támogasd adód 1%-ával a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolát!

Adó 1% tájékoztatónkat itt olvashatod