Leskó Csaba és felesége kiskora óta neveli Naspolyát. A most 5 hónapos sárga labrador a második kerületben tölti a kölyökkorát. A család álma, hogy vakvezető kutya váljon belőle.

„Naspolya szenvedélyes kis hölgy, jó vele együtt dolgozni. Kíváncsi és néha feszegeti a határait annak, hogy mit tehet meg, éppen ezért mi igyekszünk úgy nevelgetni, hogy a vagánysága és a nyitottsága megmaradjon” – mondta el Leskó Csaba.

A sárga kislány sokat tanul Protontól, a család idősebb kutyájától, aki könyökprobléma miatt maradt ki a vakvezető képzésből, viszont az alapokat megkapta a kölyöknevelés egy éve alatt Csabáéktól, úgyhogy jól nevelt kutya vált belőle. A család úgy döntött, hogy folytatja a kölyöknevelést, amiben nagy örömét leli, és annak a célnak az érdekében tesz mindent, hogy felnőtt korában Naspolya egy látássérült ember hű társa legyen. Csaba felesége, Soós Edit korábban már nyilatkozott a gyönyörű sárga kislány első napjairól, amit itt lehet megnézni. Edit úgy fogalmazott, hogy Naspolya egy “könnyű kölyök”.

Séta a Mechwart ligetben

Csabával és Naspolyával a második kerület központjában, a Mechwart ligetben találkoztunk. A tér tele volt virággal, sokan mentek a Városháza felé, a nyüzsgés éppen csak beindult, ezért nekünk volt időnk arra, hogy kipróbáljuk a napórát, aminek Csaba volt a mutatója, Naspolya pedig elfoglalta a helyét a 11-es számon, ahova a gazdi árnyéka vetült. Ezzel kifejezve azt, hogy egy vakvezető tanuló olyan, mint az árnyék, soha nem marad el a gazdája mellől.

Gyakran megfordulnak a téren, különösen a Városháza épületéhez vezető éppen a napokban zöldbe boruló ösvényeken szeretnek sétálni. Közben odajönnek kutyával és anélkül, Naspolya pedig nagyon szívélyesen üdvözli őket, és ő is érdeklődik, kezdeményez.

Irány a Hűvösvölgy

„Naspolya nagyon jól érezte magát a Mechwart ligetben. Utána villamossal mentünk a Hűvösvölgyben lévő otthonunkhoz, de még a hazatérés előtt megnéztük a kisvasutat és jártunk egyet az erdőben.”

Csaba és Naspolya szereti a friss levegőt, ezért minden reggel felmennek a Kéktúra útvonalán a Hármashatár-hegyre, a vitorlázó repülőtérre. 

„Ott sokan odajönnek hozzánk, többen már ismerik a baráthegyis logót Naspolya nyakörvén, és viccesen meg szokták jegyezni, hogy: „Gyere ide, hadd simizzelek meg az egy százalékodért.” Olyan gyakran hallom ezt, hogy szerintem már szállóigévé vált. A becézgetés sem maradhat el, az egyik kedvencem így szól: „Nagyon kedves vagy és olyan puha még a bundád” – mondta mosolyogva Csaba. 

Tapasztalatai szerint a II. kerületben nagyon könnyű kutyásnak lenni. Jó a tömegközlekedés, gyakran mennek villamossal. Naponta sétálnak az erdőben, ahol az utakat karbantartják, összeszedik a szemetet.

Gyerekkori traumát oldottak meg a kutyáink

„Nem hittem volna, hogy ennyit fog nekem segíteni az alapítvány azzal, hogy kölyöknevelő lettem. Én alapból féltem a kutyáktól, mert gyerekkoromban megharapott egy, de miután jó pár évvel ezelőtt a feleségemmel belevágtunk a kölyöknevelésbe, azóta sokkal bátrabb vagyok. Sőt, tanácsot tudunk adni a nevelésről, engedelmességről a kutyásoknak, olyan sok mindent megtanultunk az alapítvány munkatársaitól.”

Szép gyermekkort kívánunk Naspolyának, és sok ilyen szép napot a kölyöknevelőinek.

Idén ünnepeljük 20 éves jubileumunkat. A két évtized alatt több mint 200 vakvezető kutyát adtunk át térítésmentesen.

Kérjük, támogasd adód 1%-ával a kiképzésüket!

1% adószámunk: 18449149–1–05

Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány