Utópia jelzi, amikor Eszter vércukor szintje leesik, még akkor is, amikor ő maga nem veszi észre. A különleges kutya addig nem hagyja magára, amíg nem lesz jobban. Persze a fő feladata az, hogy biztonságosan elvezesse úti céljához Esztert, ezért sokat gyakorolnak.

Dr. Szabolcsi Eszter jogi pályán dolgozott, és már nyugdíjas éveit tölti. Nyíregyházán él férjével és vakvezető kutyájával, Utópiával. Kertes házukban korábban is volt kutyájuk, egy magyar vizsla, azonban a vakvezetős élettel nemrég kezdett el ismerkedni, nemsokára közlekedésbiztonsági vizsgát fog tenni a gyönyörű labradorral. Jelenleg kiképzővel együtt készülnek az államilag előírt vizsgára.

Miért várt eddig vakvezető kutyára Eszter?

Ennek több oka is van. „A kertvárosban lakom, és amikor befejeznek egy építkezést, elkezdenek egy másikat. Több sérülés ért, mert gödörbe léptem. Az egyik szememmel semmit nem látok, a másikkal egyre kevesebbet, fokozatosan romlik és nem műthető már. Így arra a döntésre jutottam, hogy szükségem lesz egy társra, aki segít a közlekedésben. Négy hónappal ezelőtt igényeltem kutyát az alapítványtól” – mondta Eszter.

A családtagok arcát sem ismeri fel

A látássérülés sok kérdést felvet olvasóinkban, ezért az életet derűsen élő Esztertől megkérdeztük, hogy mit lát és mit nem. „Ha szemből süt a nap, akkor semmit nem látok. Más esetben körvonalakat igen, ami segít a tájékozódásban, elsétálok a járdán, megtalálom az gyalogátkelőt, de az emberek arcát már közelről sem ismerem meg, még a családtagokék sem. Nagyítóval sikeresen olvastam korábban, ma már ezzel sem megy, a számítógépes felolvasó programok pedig túl lassúak, mert korábban egy vaskosabb könyv egy délután alatt megvolt, olyan gyorsan olvasok” – fejtette ki.

Egy buszvezető a rajongók között

Az is érdekelt minket, hogy miben segít a legjobban Eszternek Utópia. „Jobban figyelnek rám az emberek. A minap nagyon jólesett egy buszvezető dicsérete. Azt mondta: „Ilyen ügyes kutyát még nem láttam, nem hiszem el, hogy oda tudja önt vezetni az ajtóhoz” – mondta büszkén Eszter, és hozzátette, hogy nem mindig könnyű eljutni a busz ajtajához, amikor le akar szállni. Nem működik a leszállásjelző gomb, vagy messze tudott megállni, leülni az ajtóhoz, vagy nagy a tömeg a buszon. Miközben a számára legpraktikusabb, ajtóhoz közeleső sofőr mögötti ülés általában foglalt. Utópia abban is segítség, hogy kikerüli a járdán szétdobált rollereket, amiket nem biztos, hogy nélküle észrevenne.

Megérzi és jelzi, amikor baj van a gazdival

Eszternél 21 évesen cukorbetegséget diagnosztizáltak, és nehezen tudják beállítani. Megtanult együtt élni betegségével, arra viszont egyáltalán nem számított, hogy Utópia ebben a helyzetben is képes lesz majd segíteni. „Amikor leesik a vércukorszintem, Utópia megérzi és odajön hozzám, jelzi, hogy valami baj van. Előfordul, amikor nem veszem észre, hogy leesett a cukrom, például, amikor nagyon sietek vagy éppen megváratnak és nem eszem időben. Ilyenkor odajön és néz, ebből megértem, hogy arra gondol, valamit nem csinálok jól. Amíg nem eszem, addig Utópia nem megy el” – mondta el meghatottan Eszter.

Eszter járása néha bizonytalanná válik, amikor leesik a vércukorszintje, és ilyenkor is számíthat Utópiára. Kicsit rátámaszkodik, a kutya pedig türelmesen megvárja, amíg a gazdája bevesz egy szőlőcukrot, aztán indulnak tovább.

Jó egészséget kívánunk Eszternek. Sok sikert párosunknak a közlekedésbiztonsági vizsgához!