Szabó Debóra magabiztosan készült a közlekedésbiztonsági vizsgájára, de aztán váratlanul közbejött valami Kaposváron, aztán még valami Pécsen, és még akkor sem volt vége.

„Fájdogált a lábam és nem javult. Az orvosnál kiderült, hogy fáradásos törésem van, amivel az a baj, hogy addig gyógyult, mint más törött csont, így nem úsztam meg a gipszet. Unikum energikus, vidám kutya, ezért pár lépés után szólnom kellett neki, hogy lassabban vezessen, büszke vagyok rá, hogy azonnal megértette.”

Unikum kiképzője, Királyné Barkóczi Emese hozzáfűzte, hogy a kutya szépen alkalmazkodott az új helyzethez és a lassabb tempóhoz.

Ezzel kezdetét vette Debóra négyhetes járógipszes időszaka, méghozzá aktívan, mert járt egy tanfolyama, amit nem hagyhatott félbe. Unikum örömmel fogadta, mert szeret dolgozni, várta, hogy újra hámba bújhasson. Begipszelt lábbal, fehér bottal és vakvezető kutyával „száguldozni” veszélyes lett volna, ezért fontolva haladtak, aminek meg is lett az eredménye:

Fehér botot nem használok, de ezúttal szükségem volt rá, ugyanis a járdák mentén gyakran nagyok a kátyúk, én meg ugye talpig gipszben voltam, de azért elég jól haladtam. Egy alkalommal annyira szánalmasan nézhettem ki, hogy a Volán buszos elengedte a jegyáramat. Ezen, amikor elmeséltem, jót nevettek a haverok, a látók és a látássérültek is. No de utána inkább ráerőltetettem a nadrágszárat a gipszre.

„Ittas vezetésből vizsgáztál?”

Amikor lekerült a gipsz, Emese jött gyakorolni Miskolcról Pécsre, sok időt töltöttek együtt a közlekedés gyakorlásával. „Amikor átadtam Debórának, látszott, hogy szuperek lesznek együtt, elsőre gyönyörűen vezette őt Unikum” – mondta Emese. Szakmai körökben „átadónak” hívjuk azt a pár hónapot, amikor a vakvezető kutya és gazdája alapítványunk kiképzőjével gyakorol, és amikor már jól megy, vizsgát tesznek, ezzel bebizonyítják, hogy önállóan tudnak közlekedni. Debórának kicsit nehezére esett visszarázódni, párszor volt izomláza is.

Mielőtt eljött a vizsga napja gyakran szóba került a Volán társaság a sztrájk miatt. Debóra próbált tájékozódni, telefonált, de biztos infót nem kapott a vállalattól. Kaposvárról ment volna Pécsre egy olyan járattal, amit nem töröltek a menetrendből, így hát megbízott benne, ez azonban hiba volt, így aztán hiába állt és várt sokadmagával. Szerencsére az egyik rokona el tudta vinni autóval, és éppen időben odaért a vizsgára, de az izgalmak tovább fokozódtak, mert a leolvasó nem érzékelte a kutya chipjét, ami előfordul persze, no de egy vizsga előtt ebből nem kért volna senki. A vizsgabiztosok elrohantak Unikummal egy állatorvoshoz, ahol új chipet kapott, aztán loholhattak vissza a kiindulóponthoz.

Debóra szerint a vizsga jól ment, gyalogoltak és buszoztak. Egy forgalmasabb szakaszon mentek, zebra volt szemközt, jobbra kellett fordulni, tudta, hogy szemben van egy oszlop, mellette kuka körötte bagósokkal, ezért itt nehéz kerülni, de végül megoldották.

Amikor boldogan meséltem, hogy sikerült, az egyik barátom megkérdezte, hogy „Ittas vezetésből vizsgáztál?” Már kezdem megszokni, hogy aki a kutyám nevét hallja, elenged egy poént, ha szellemes, nem zavar

– mondta mosolyogva Debóra.

Milyen kutya Unikum?

Unikum személyiségéről a róla legtöbbet tudó Emesét és Debórát kérdeztük. „Egy mindig céltudatos, erős akarattal bíró, intelligens kutya, akinek olyan a tekintete, hogy a lelkedig hatol, azt érzed, ha rád néz. A kiképzése során jól motiválható kutya volt, aki szívesen tanult és mutatta meg a tudását. Hámban felelősségteljes, érett kutyaként dolgozott mindig is, a szabadidejében örök gyerek maradt” – mondta Emese.

Most kell hozzászoknom, hogy labim van. Unikum mellett nem lehet egy jólesőt hisztizni. Előfordul velem, hogy reggel félzombiként vánszorgok az utcán, morcosan kóválygok, ezzel szemben Unikum mindig vidám, még esős időben is csóvál. Nem is tudom van-e rossz kedve ennek a kutyának. Nem hiszem. Eddig még nem tapasztaltam. Nagyon jó motiváció nekem a lelkesedése. Könnyű vele közlekedni, mert nagy örömmel dolgozik, és ha valami mást kérek, mint amit ő gondolt, akkor is örömmel segít

– mondta Debóra.

Igaz, hogy Unikum mindig ugrásra kész kutya, cserébe viszont nehezen fárasztható le. A gazdija azért bizakodó: „Kölyöknevelőnél, kiképzőnél nagy aktivitáshoz szokott, én is mindent megteszek, hogy jól érezze magát, másfél-két órát labdázok vele a kutyafuttatón. Emellett is töröm a fejem, mi lesz a hatékony lefárasztás. A baráti társaságban vannak macskások és olyanok, akik nem kutyások, nekik nem öröm, ha az arcukba nyomják a labdát.

Különben nekem egy jó akaratos jellemvonású kutya való, nem egy lágy, ezért is illik hozzám Unikum. Emi, az előző vakvezető kutyám jól megnevelt, mert egy makacs figura volt. Megszoktam, hogy az övé az utolsó szó. Szóval felkészültem az új feladatra.”