Máté és vakvezető kutyája, Fülöp vendégül látott minket iskolájukban! A vakvezető kutyák világnapja után egy nappal látogattunk el hozzájuk, Dunaújvárosba. Az iskola apraja-nagyja játékos feladatok megoldásával tapasztalhatta meg, hogyan lehet hétköznapi feladatokat megoldani látássérültként, és mennyi mindenben képes segíteni egy vakvezető kutya.

Fülöp naplójában így mesél közös napunkról:

„…..Mátém rám adta munkaruhámat és beindultunk a suliba. Ahogy beléptünk, nagy örömre, megláttam többek közt Gyöngyvért és Marcsit, akik kezdetben nagy segítségünkre voltak Mátéval az összeszokásban. Ahogy tekintettem tovább megláttam 6 kutya barátomat is, ez csodás!- gondoltam és farkcsóválva üdvözöltem őket. Persze ezt titokban, ahogy ezt mi kutyák szoktuk. Akkor jöhet a játszadozás?- kérdeztem Gazdiékat. Kiderült, hogy sajnos nem… Bemutatót tartottak a nagy falkának, amiben elmondták és megmutatták nektek, kíváncsi embereknek azt, hogy hogyan segítünk mi vakvezető kutyák, és hogyan éli a Gazdi a minden napjait velem. Az egész nap többek közt rólunk szólt és úgy tűnt mindenki nagy érdeklődéssel és odafigyeléssel végzi a játékos feladatokat. Két másik ember is beszélgetni kezdett Mátéval, és volt még ott egy érdekes nagy fekete masina. Mögötte állt egy ember és folyamatosan a gép belsejét figyelte. Mi a szent csont!- álltam csodálkozva. Nálatok minden deszkába, dobozba és masinába laknak valami lények és azzal beszélgettek? Olyan kérdéseket tettek fel például, hogy hogyan élünk, mit tudok én Máténak segíteni? …az én Gazdim hosszasan válaszolt nekik és elmesélte milyen hasznos segítője és társa vagyok! Nagyon jól éreztem magam a barátaim között és ez még jobb lett mikor kimentünk a Duna-partra két kutya haverommal, Ninával és Felhővel.
Kezdődhetett a futkározás és a játszadozás. Nagyon jól szórakoztunk mindnyájan. Ilyenkor az idő is sajnos gyorsan telik, búcsúzkodtunk szomorúan, mert nekik menni kellet tovább. Mi gazdival Eri anyuhoz mentünk a manóképzőbe. Eri anyuéknak még dolguk akadt, ezért visszamentünk futkározni. Nagyon kirohangáltam magam. Összefoglalva a mai nap csodálatos volt, álmomban bizonyára folytatom társaimmal a játszadozást.”