Mindketten szuper ügyesek voltak, kiváló minősítésű vizsgájuk után Origó hivatalosan is személyi segítőkutya lett.

Párosunk egy szerencsi bevásárlóközpontban bizonyította be, hogy mindent tud, ami egy ilyen nehéz vizsgán előfordulhat. Dániel mozgásában korlátozott fiatalember, elektromos mopeddel közlekedik, Origó folyamatosan figyelt rá, hogy miben segíthet neki, még akkor is, amikor egymás mellett haladtak a karácsony előtti forgatagban. Origónak meg sem kottyantak a kinti feladatok, ügyesen ki-beszállt az autóból, első szóra behívható volt, aztán az üzletben ügyesen hozta a fonott kosarat, nem hagyta magát kizökkenteni, amikor idegen lépett oda hozzá, és tudomást sem vett a csábító illatú ételes pultról és a „véletlenül” éppen elé lehullott ételdarabkáról se. Ez utóbbira azért van szükség a vizsgán, mert egy segítőkutya mindenhová elkíséri gazdáját, és a saját érdekében tanítjuk meg arra, hogy ismeretlen eredetű ételt ne egyen fel. A vizsga után természetesen finom jutalomfalatokkal lett gazdagabb.

El sem tudják képzelni magukat a másik nélkül

Büszkék vagyunk párosunkra, és egy kicsit magunkra is, hiszen vakvezető kutyák képzése a fő tevékenységünk, és amióta bekapcsolódtunk a személyi segítők képzésébe, Okker és Alma után Origó már a harmadik sikeres tanítványunk ezen a területen.

„Origót meleg tekintete, puha bundája és simulékony természete remek társsá teszi, akire mindig lehet számítani. Dani úgy érzi, hogy el sem tudná képzelni az életét nélküle, kutyánk ugyanígy érez iránta. Nagyon elégedett vagyok a vizsgájukkal” – mondta Királyné Barkóczi Emese, Origó kiképzője.

A jó kutya megtalálta a társát

Köszönjük Kelemen Nóra kölyöknevelőnknek a sok szeretetet és törődést, amit Origónak adott. Megkértük, hogy írjon nektek arról, milyen érzések, emlékek vannak benne most:

„Origó Karácsony előtt jött hozzám 8 hetesen. Bearanyozta az ünnepeket nemcsak a sárga bundájával, hanem lényével és a küldetésével. Imádtam ennek az önkéntes munkának minden pillanatát, a kihívásokat és feladatokat, amit hozott magával. Nemcsak a kutyának, de a nevelőnek is sokat kell tanulnia. Most már a harmadik neveltem után azt mondhatom, nincs egyforma kutya, és mindig vannak újabb vicces és izgalmas pillanatok. Nagyon örülök, hogy a stabil, jól alkalmazkodó kutya megtalálta a társát, akinek segíthet. Az elválás sosem könnyű, hisz ezek a szeretetgombócok könnyen az ember szívéhez nőnek. Boldog voltam, hogy továbbra is kaptam képeket és beszámolót a kiképzés alatt, és Danival is fel tudtam venni a kapcsolatot. Büszke vagyok rá, hogy része lehetek ennek a csapatnak és a csodának, amit létrehoznak. Úgy gondolom, aki egyszer belevág, az már nem fog tudni elszakadni a kutyázástól és az önkéntességtől.”

Kedves Dani, Origó, sok boldog együtt töltött évet kívánunk nektek.