Alexa és vakvezető kutyája, Fahéj sikeresen vizsgája

A pénteki szalagavató után, a hétvége nagy izgalomban telt Alexa és Fahéj számára. A legjobbat akarták kihozni magukból a hétfői közlekedésbiztonsági vizsgán. Hónapok óta gyakorolták az önálló közlekedést, mert a végzős gimnazista lány, négylábú hű társával nagy terveket sző. Az érettségi után Pécsett szeretne továbbtanulni, ahol látó segítség nélkül, egyedül kell majd megoldania a hétköznapi helyzeteket egy idegen, új városban. Mindannyian sok sikert kívánunk nekik!

A képen egy tó előtt áll egy fiatal lány, aki fogja a lábánál ülő vakvezető kutyája pórázát, aki egy sárga labrador.
Alexa és Fahéj

A vizsgáról Fahéj így mesél saját blogjában:

„Itt a 077es ügynök – az a szám van a bilétámon – jelentkezik és jelenti, hogy küldetés sikeresen és maradéktalanul teljesítve!

Levizsgáztunk! 🙂

Reggel 8kor jött Marcsi, én addig jót pihentem, aztán mentünk a reggeli nagy sétára és még egy kis labdázás is belefért. Mikor visszajöttünk, már nagy volt a sürgés-forgás és lassan megérkezett mindenki.

Gyorsan el is indultunk, miután Gazdi kihúzta az útvonalat, hogy elérjük a buszt, ami pont sikerült is, ahogy odaértünk a megállóba, már jött is. Annyira sokan voltak, hogy nem ültünk le, igaz, hogy csak két megállót mentünk, úgyhogy ez nem is volt olyan fontos.

Leszállás után még pár átkelés, aztán már ott is voltunk Gazdi nagyszüleinek a házánál. Következett a helyben maradás, amit nagyon szépen meg is csináltam, aztán már csak haza kellett jönnünk és végül az engedelmességi rész is nagyon jól sikerült.

Amikor végeztünk, kaptam egy hatalmas nagy préselt marhabőr csontot, amivel rögtön be is feküdtem a helyemre 🙂 higgyétek el, nagyon finom volt! Gazdi azt mondta, nagyon büszke rám és jó alaposan megölelgetett, hogy ilyen ügyes voltam! Nem győztem csóválni, meg osztogatni a puszikat. Nagyon örülünk neki, hogy jól sikerült!

Egyúttal Gazdi tolmácsolásában is ez úton is szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki hozzásegített, hogy helyt tudjak állni nemes hivatásomban! Csodás nevelő szüleimnek, akiket nagyon szeretek és remélem, tudunk még találkozni rengeteg dolgot tanultam Nálatok és persze fantasztikus gyerekkorom volt! Valamint kiképzőmnek, akinél szintén rengeteget tanultam és persze minden más ismerősömnek is 🙂 !”