Egy újabb fantasztikus rendezvényen ismertethettük meg az emberekkel a vakvezető kutyák ügyét. Tatabányán a Kék Lámpás Napon rengeteg érdeklődő volt kíváncsi csapatunkra. Brendon, a vakvezető kutya tanuló és Diamond, a demonstrátor kutya lelkes farok csóválással vezetett mindenkit a Vértes Center folyosóján sétáló emberek között.

Ezután a meghatározó élmény után jött a következő megmérettetés: bemutatkozni látássérült kollégánknak, aki felírta minden bátor résztvevő nevét Braille-írással. Hogy miért megmérettetés? Látóként az ember felveszi a szemkontaktust azzal, akivel beszél. Egy látássérült ember esetében, azonban ez nem működik. A legtöbben oda mentek kollégám asztalához, ránéztek és köszöntek. Azonban Ő nem köszönt vissza, hisz a tömegben nem tudta, hogy a „szia” neki szólt. Ekkor együtt megtanultuk, hogy ha egy látássérült embert megszólítunk, mindig érintsük meg a vállát, vagy mint jelen esetben a kezét, hogy tudja, hozzá beszélünk.

A döcögős kezdet után sokan tették fel kérdéseiket kollégámnak arról, hogy hogyan tud boldogulni a mindennapokban vakon és mi mindenben tud segíteni vakvezető kutyája? A rendezvényre önkéntesünk Bea is elkísért minket, vakvezető kutyájával, Cassie-vel, a gyönyörű csoki barna labradorral, aki rengeteg dögönyözést és simit begyűjtött a program végére.

Köszönjük mindenkinek ezt a remek délutánt!