Fontos teszten vett részt az egyéves Ózon, Okker, Orion és társaik. Ebből kiderült, hogy mire kell odafigyelnünk vakvezető képzésük során, ami időigényes és több millió forintba kerül. A teszten az a legfontosabb, hogy ha valamelyik kutya kizökken, milyen gyorsan tudja felvenni újra a közös munka fonalát. Kutyáinkat rendszeresen teszteljük, ezúttal 16 fiatal labrador vett rajta részt.
Felbukkan egy levélember, aztán elsuhan egy ismeretlen tárgy. A vakvezető kutyáknak helyt kell állniuk a váratlan helyzetekben munkájuk során, ezért tanuló korukban kihívások elé állítjuk őket. A PISA tesztről mindenki hallott már, ezzel mérik fel a világ iskolás gyerekeinek tudását, „kicsit” másképp, de a vakvezető tanulókat is tesztelik egy nagy nemzetközi program részeként alapítványunknál. Az úgynevezett GDBart tesztet egyedül mi végezzük Magyarországon, idén 3. éve.
A GDBart tesztet Ausztráliában fejlesztették ki kifejezetten vakvezető kutyák számára. Az IGDF (International Guide Dog Federation) tagszervezetei használják a fiatal, kiképzés előtt álló 12-18 hónapos kutyák képességeinek felmérésére. A teszt fontossága abban áll, hogy szigorúan standardizált, nagyon részletes leírás alapján történik a tesztelés és az elbírálás is, ez biztosítja, hogy a világon bárhol végzik el a tesztet, az eredménye összehasonlítható más iskolák teszteredményeivel. Ez segíti a világszerte működő vakvezető kutya iskolák együttműködését a tenyésztésben és kiképzésben.
Annak érdekében teszteljük egyéves kutyáinkat, hogy megtudjuk, mire kell a legjobban odafigyelnünk hamarosan kezdődő képzésük során. Ez nagyon fontos, hiszen egy vakvezető kutya képzése több hónapig tart, amit célirányosan kell megtervezni a nagy tét miatt: sok látássérült ember, jelenleg 64 fő vár vakvezető kutyára alapítványunknál és a képzés költséges: egy vakvezető kutya kiképzése 1,5 millió forint, a kutya egész életét felölelő összes költség pedig több, mint 5 millió forint.
A tesztet egy teremben tartjuk, amit olyan tárgyakkal rakunk tele, amilyenekkel a kutyák gyakran találkoznak, illetve még sosem láttak: a porszívótól az ugató játékkutyán át a kutya szoborig terjed a repertoár. A kutyák meghatározott sorrendben és időben kapják a kontrollált ingereket.
A sokféle ingerrel egymás után találkoznak. A tesztben pontosan meg van határozva, hogy milyen sorrendben és mennyi ideig tartjuk őket egyes helyzetekben, vagyis a feltételek azonosak. „Nem baj, ha a kutya tart valamitől vagy megijed, azt nézzük, hogy munkában marad-e és képes-e a kiképzőjével együtt dolgozni, együttműködik, odafigyel rá” – mondta Nyíriné Kovács Mária vakvezetőkutya-kiképzőnk.
A válaszreakcióikat figyelve megállapíthatjuk, melyik mennyire zavarta meg őket. Összességében azonban az a legfontosabb, hogy ha kizökken a kutya, milyen gyorsan tud visszatérni produktív állapotba, azaz milyen gyorsan tudja felvenni újra a közös munka fonalát. Azt is felmérjük, mennyire tudjuk kiváltani a vadászösztönüket, hiszen annak túlzott mértéke a vakvezető munkában problémát okozhat.
„Az álcaruhás ember betoppanásakor meglepődik a kutya, ami normálisnak mondható. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy barátságos-e ebben az esetben, meg meri-e egyáltalán közelíteni a számára szokatlan dolgot, hiszen sokszor nem is tudják, hogy ez egy ember. Fontos információ, hogy amikor az álcaruhás megszólal vagy a torkát köszörüli, akkor mennyi idő alatt érti meg a kutyánk, hogy ő egy ember és lesz azután barátságos. A tesztnek jó esetben az a kimenetele, hogy a kutyus eleve csóválva odamegy és barátságosan üdvözli az álcaruhást” – mondta Királyné Barkóczi Emese, alapítvány vakvezető-kutya kiképzője.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a tenyésztési programunkban született kölyköket 3 napos és 6 hetes korukban is teszteljük.
