Mintha tegnap lett volna, hogy a 2 hónapos fekete kis gombócot kivittem a nevelő családjához, és Kávé úgy meg volt szeppenve, hogy mozdulni sem mert a konyha kövéről… – emlékszik vissza kiképzőnk, Nyíriné Kovács Mária.
Eltelt egy év, és a nagy munka, amit a Mészáros család a kutya felnevelésébe belefektetett, most megtérülni látszik.
Kávé egy jól nevelt, illedelmesen ifjú labrador szuka lett, aki rajong az emberekért, minden pillantása csalogató egy kis szeretetére, ölelgetésre. Jó tudni, hogy egy vakvezető kutya nemcsak vezeti a gazdáját, hanem szociális segítséget is ad neki, pusztán azzal, hogy mellette van, s ha csak a kis fejét tolja oda egy simogatásért, gazdája tudja, hogy nincs egyedül, társa van, akire számíthat, aki megnyugtatja, aki hozzá bújik, aki szereti őt, s nem utolsósorban vezeti őt!
Köszönet a Mészáros családnak hogy odaadó munkájukkal felnevelték Kávét, s ezzel hozzájárultak egy újabb vakvezető kutya kiképzéséhez, hogy még egy látássérült ember közlekedhessen négylábú segítőtárssal.