Ilyen laza vizsgát ritkán látni

Szőts Balázs és Ózon teljesen nyugodtan, sok humorral fűszerezve vizsgázott ma.

A Bonyhádon élő páros kertvárosi otthonukból indult el gyalogosan a belváros felé, megcélozva a telefon szaküzletet. Balázs megkérdezte, hogy „és akkor most forog a kamera?” – mivel minden vizsgánkról felvétel készül, biztosítottuk afelől, hogy megörökítjük az utókornak a jeles eseményt.

A hosszú, kertvárosi séta alatt Ózon egyszer sem rezdült meg, pedig sok házőrző kutya rekedtre ugatta magát miatta, mindhiába. Persze nem akartak ők rosszat, legyen csak Ózonból vakvezető kutya, olyan úgy sem terem sok a környéken. De azért itt még nem volt vége se a vizsgának, se a poénoknak.

A vizsgáztatók egyszer csak azon kapták magukat, hogy Balázs besétál egy pékségbe azzal a mondattal, hogy „meg van rendelve a kenyér”. Végül is miért gyalogolna vissza a család kenyeréért még egyszer, ha úgyis útba esik. „Ezen ismét jót mosolygott mindenki, hogy egyébként vizsga van, de persze igazat adtak Balázsnak, milyen ügyesen beépített mindent a mai napjába” – mondta Ózon kiképzője, Nyíriné Kovács Mária.

A városban piacnap volt, így sokat kellett kerülgetniük a tömegben. A telefonos boltnál három autó állt háromfelé, de ez sem rendítette meg őket, végig magabiztosak voltak. Ja, és természetesen ott is vettek valamit.

Egy lottózó mellett elhaladva – Balázs ide be szokott térni Ózonnal – udvariasan megkérdezte a vizsgabizottság tagjait, hogy „megálljak, mert semmi akadálya, ha szeretnének a hölgyek lottózni”.

A mosolygós „nem” válasz után folytatták útjukat, most már hazafelé.

Kiképzőnk egy kritikus pontot is megemlített: kóbor macskákat etetett valaki egy földre tett tányérból, ami ugye két pálcás találat lenne egy átlagos kutyának, de nem Ózonnak, aki csupán oldalra nézett és csak annyit jegyzett meg: „De jó nektek!”.

A vizsga jó hangulatban telt, otthon várta őket Balázs előző vakvezető kutyája, Sodó, aki nyugdíjas életét élvezi. Sodó ugyan nem egyből, de hatalmas barátja, játszótársa lett Ózonnak.

Gratulálunk a masszőrként dolgozó Balázsnak, és csupa szív kutyusunknak a szép vizsgához.

Köszönjük kölyöknevelőnk, Csepreghy Panni, és kiképzőnk, Nyíriné Kovács Mária munkáját, hiszen ők adtak Balázsnak hűséges társat.