Első lépések valakivel, aki csodálatos társ lehet

Most készül egy színdarab a fiatal korban elveszített látás feldolgozásáról. Egyik szerzője fehér bottal közlekedő látássérült, aki szeretett volna belekóstolni a vakvezető kutyás közlekedésbe. Lássuk, mire ment Helle Maximilian tanuló kutyánkkal, Pixellel.

Júliusban találkoztunk Helle Maximiliannal a Bikás parkban, ahol, az ő szavaival élve, „tökéletesen zöldfülű amatőrként” sikerült élesben menni a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kutyájával.

Alkotóként igyekszik feszegetni a határait, ezért fordult alapítványunkhoz, hogy a fehér botos közlekedés után rábíznia magát egy vakvezető kutyára. Úgy láttuk, hogy Pixel és Maxi illik majd egymáshoz, ezért egy párba kerültek pár órára.

„A személyes kíváncsiság és a készülő színdarab miatt vállaltam, mert hiszem, egy témáról csak úgy lehet hitelesen megszólalni, ha van benne némi tapasztalatunk” – mondta.

Maxi sok kérdésére kapott választ Farkas Darinka kiképzőnk szárnyai alatt.

  • Megtudta, hogy a vakvezető kutyákat mi választjuk a klienseink számára, és nem a kliensek válogatnak a kutyáink között. Hosszasan mérlegeljük, próbálgatjuk, mire összeállítjuk a „legmenőbb” párosokat. Ez is szakmai döntés.
  • Arra is kíváncsi volt, hogy a kutya mennyi idő után fog szorosan kötődni a gazdájához. Darinka ezt kb. fél évben határozta meg.
  • Maxinak új volt, hogy főként a saját tenyészetünkből származó kutyákat képezzük ki, és nagyon ritka, amikor „hozott” kutyával foglalkozunk, vagyis olyannal, aki a gazdája tulajdona. Ennek elsősorban az az oka, hogy a „vakvezető vonalas” kutyáink sokkal jobb arányban alkalmasak erre a munkára.
  • Olyan érzékeny kérdést is felvetett, hogy vannak-e olyanok, akiknek nem jön be a kutyás életforma. Persze, előfordul, ugyanúgy, ahogy nem minden látó embernek van kutyája. Ezért fontos, hogy alaposan megismerjük a kutyát igénylő személyt, hiszen a kutyával nemcsak közlekedni fog majd, hanem szinte minden idejét vele tölti hosszú éveken át. A szereteten kívül türelem, figyelem, tanulásvágy és idő kell ehhez az életformához.
  • Maxi fehér bottal közlekedik, sosem volt kutyája, ezért neki minden ismeret új arról, hogyan tudna együttműködni egy vakvezető kutyával. Darinka elmondta neki, hogy sok időt adunk az összeszokásra, és közben megtanítjuk a klienseinknek, hogyan reagáljanak a kutya jelzéseire, hogy jól alkalmazzák a parancsszavakat, közlekedési szituációkat gyakorolnak, útvonalakat tanulnak meg, de persze ezt a sort hosszan folytathatnánk még.
  • Elegendő gyakorlás után a kutya leendő gazdijánál marad, és heteken át együtt gyakorolnak, majd közlekedésbiztonsági vizsgát tesznek. Utána hivatalosan bejegyzett párosnak számítanak.

Hogy érezte magát Maxi?

„Óriási biztonságot nyújt a vakvezető kutya a közlekedésben. Minden látássérültnek javaslom, hogy próbálja ki, milyen élmény egy kutyussal közlekedni” – mondta.

Maximilianék darabja a fiatal korban elveszített látás különböző feldolgozási fázisait veszi sorra, és úgy gondolták, hogy a vakvezető kutya mint téma kihagyhatatlan lesz belőle. „Ehhez most sok információt gyűjtünk, nagy segítség volt, hogy kipróbálhattam Pixelt. Köszönöm az alapítványnak, Darinkának és ennek a kis drágaságnak mellettem” – mondta a fiatalember.

Helle Maximilian zenét író zongorista. „Koncert Vaksötétben” produkciója Szalóki Ágival sokak számára emlékezetes. Kíváncsian várjuk az új darab bemutatását, reméljük, segítettünk a tapasztalatgyűjtésben.

  • Bejegyzés kelte:
  • Utolsó módosítás:
  • Szerző:
  • Kategória: Hírek