Fehér Bot Napja

Látássérült vagyok, fogyatékos, világtalan? Egy hiány önmagában nem jellemezhet. Azoknak a szavaknak is súlya van, amiket önmagunknak mondunk, nem csak, amiket másoktól hallunk. Balogh Ádám írását a látás hónapjában és a fehér bot nemzetközi napja, október 15-e alkalmából adjuk ki. Ádám a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola pszichológus munkatársa, Miskolcon él feleségével és vakvezető kutyájával, Oktávval.
Infra nehéz időszakon van túl, júliusban tragikus közlekedési balesetben hunyt el gazdája, Sándor. Mostanra nem maradt benne trauma, és nagyon várta, hogy újra ő vigyázza egy látássérült ember lépteit. Vágya beteljesült, ugyanis András életét teljesen megváltoztatta.

A vakvezető sáv az autóút közepére vezet? Igen. A vakvezető sávra rápakolnak a vendéglősök? Persze. A beszélő lámpák hallgatnak vagy egymás szavába vágnak? Gyakran. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola a Fehér Bot Napja alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen nehezen megoldható vagy szabályosan megoldhatatlan helyzetekkel találkoznak vakvezető kutyával közlekedő párosai az ország nagyvárosaiban.

Írisz és Dolly történetét a Fehér Bot Napjára, október 15-ére hoztuk. Még csak egy hónapja találtak egymásra, de már nem tudnák a másik nélkül elképzelni az életüket. A fekete labrador és a szeme világát egészen fiatalon, egy betegség miatt elveszítő asszony története igazi tündérmese. Egymás iránt érzett szeretetük és ragaszkodásuk példaértékű.