Csodálatos, hogy milyen érzelmi hidat képez egy vakvezető kutya ember és ember között. Niki és Dolly kapcsolata több, mint egy átlagos gazdi-kutya párosnak. Dolly szereti a zenét, ritmusra riszál, de humoránál előbbre való, hogy egyszer megmentette a gazdája életét.
„Fantasztikus, hogy egy kutya mekkora változásra képes,
Kutyamancsok dobbanása a kavicsos talajon, egy elsuhanó aranysárga folt az összefolyó szürke masszában… Egy nedves kutyaorr bíztató bökése a kézfejemen “Itt vagyok Gazdi!”. Ez Fidzsi, az én csodálatos vakvezető kutyám.
A kutyafuttatóban ácsorgok, miközben Fidzs egy másik labival és egy collie-val rohangál ide-oda az olvadt hótól és esőtől latyakos kavicson.
Lakatos Norbert, a Vaklufis különleges kalandja a végéhez ért. Ma este 10-kor érkezik haza az Amerikai Egyesült Államokból, ahol hazánkat képviselte a világ legnagyobb lufihajtogató versenyén.
“Százszázalékosan felkészültem, mégis úgy éreztem magam, mint egy falusi sportember, aki hirtelen az olimpián találja magát 52 ország profija között.
Mária ás Pax a Múzeumkertben talált magának egy fura kalandot. Sportszakemberekhez, illetve sportszakkutyához méltón dinamikusan robogtak be a kapun, és végtelenül meglepődtek, amikor eléjük toppant a semmiből a biztonsági őr. Folytatjuk az “Úton a kutyámmal” sorozatunkat.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Intézetébe jártunk,
