Az egyik legfontosabb vakvezető kutyás szabály, hogy munka közben nem szabad simogatni őket. Tudjuk, nehéz megállni, mert olyan okosak, kedvesek, hogy vonzzák a simogató kezeket, de ahogy az összes szemünk elé kerülő csokit se esszük meg, nem simogathatunk meg minden szembejövő vakvezető kutyát sem.

14 éve képzünk vakvezető kutyákat, tudjuk, hogy mekkora vonzerő lakozik bennük, a vakvezető kutya olyan, mint a csoki. Ha meglátunk egyet, azonnal meg akarjuk enni. A kutyák esetében persze csak megsimogatni. Mindkét esetben kockáztatunk: ha minden csokit azonnal megennénk, hamar elhíznánk. Ha viszont minden vakvezető kutyát azonnal megsimogatnánk, veszélybe sodornánk a gazdit, hiszen kizökkentenénk munkájából a kutyát. Tehát jobb, ha nem tesszük!

Alapítványunk kliensei azok a látássérült emberek, akiknek vakvezető kutyákat képzünk. Őket kérdeztünk meg a kutyasimogatási szokásokról. Klienseink elmondták, hogy a „simi-stop” elsősorban a járókelőknek és idegeneknek szól. Számtalan példa van rá, hogy a semmiből eléjük toppanó kedves idegen bár jó szándékkal, mégis akadályozza őket a közlekedésben, ami nem ajánlott. Képzeljük el, hogy az életüket bízták a kutyára, aki a forgalomra és gazdájuk minden rezdülésére figyel – abban az esetben, ha hagyják odafigyelni.

Tehát dolgozó vakvezető kutyát nem szabad simogatni, mert megzavarjuk a munkában!

A rossz példa, amikor hám van a vakvezető kutyán, tehát dolgozik, valaki mégis megsimogatja, megzavarva ezzel.

A fotón Fülöp látható, aki jelenleg is látássérült gazdáját segíti a mindennapokban.

Ennek alapja az elfogadás. A legtöbb látássérült ember még várakozás közben sem szokta megengedni, hogy megsimogassák társát, hiszen a kutya akkor is dolgozik, amikor a buszra vagy a villamosra vár. Koncentrál és figyeli gazdáját. Ebben az esetben udvariasan fogadjuk el, hogy a válasz nem, és folytassuk utunkat.

Körte gazdája, Dombai Mihály így foglalta össze: „A legtöbb esetben a simogatási szándékot megelőzi egy kérdés, amit én udvariasan visszautasítok, és elmondom, hogy a dolgozó kutyát, amikor hámban van, nem szabad simogatni. Az emberek döntő többsége erre jól reagál és érdeklődve meghallgatja.”

Szavait annyival egészítenénk ki, hogy udvariasan és finoman kérdezzük meg a látássérült gazdit, szabad-e megsimogatni a kutyáját. Ezt ne akkor tegyük, amikor tempósan haladnak, hanem amikor nyugalmi helyzetben várakoznak. Így nem zavarjuk meg őket a közlekedésben.

Fontos! Higgyük el, hogy akkor teszünk jót a vakvezető kutyás párosokkal, ha elfogadjuk a gazda szabályait.

A jó példa, amikor nincs hám a vakvezető kutyán, vagyis nem dolgozik, hanem pihen, játszik, szabad idejét tölti, mert akkor megsimogathatja, aki engedélyt kért és kapott rá a gazdájától.

De akkor mégis mi a módja, hogy megsimogathassunk egy ilyen okos, fegyelmezett és kedves kutyust?

Itt jön a kivételt erősítő szabály. Klienseink egybehangzóan mondják, hogy az ismerősöknek és a gyerekeknek gyakrabban meg szokták engedni a simogatást.

Az ismerősöknek csak akkor, ha van idő a kutyáról levenni a hámot, mert ha rajtuk van, munka van. Amikor egy szülő kisgyerekével kérdezi meg, szabad-e simogatni, olyankor is előfordul, hogy megengedik.

„Volt már olyan, hogy buszon síró kisgyerektől megkérdeztem, szeretné-e megsimogatni Noét, és ahogy simogatta, a sírásból mosoly, majd kuncogás lett”- emlékezett vissza egy történetre Pozsgay Dóra.

Kérjük, támogasd adód 1%-ával a vakvezető kutyák kiképzését! 1% adószámuk: 18449149–1–05
Magyarországon több vakvezető kutyára van szükség. Sokan várakoznak hű társra alapítványunknál. A várólistánkon átlagosan 40-50 fő van. Jelenleg 12 kutyánk áll kiképzés alatt, és ha minden a terveink szerint sikerül, akkor 30 kölyök fog megszületni nálunk ebben az évben, akikből a jövő évben vakvezető kutya válhat.

Hidd el, te sem szeretnéd, ha olyan sokszor megállítanának, mint egy vakvezető kutyás párost.

Gondoljunk csak bele, napjában vajon hányszor kell a „megsimogathatom?” kérdésre feleletet adniuk a vakvezető kutyás gazdáknak. Te szeretnéd, ha az utadon sokszor megállítanának idegenek, hogy kérdéseket tegyenek fel neked? Biztosan úgy éreznéd, hogy akadályoznának a szabad haladásban… így vannak ezzel a mi klienseink is.

A vakvezető kutyás párosok valóban különlegesek. Jó érzés nézni őket, milyen csodálatra méltó módon, ügyesen, tempósan haladnak.

Alapítványunk azt kéri, hogy a legtöbb esetben érjük be a nézéssel, és csak akkor szólítsuk meg őket, amikor megállnak, várakoznak. Ekkor biztosan szívesen elbeszélgetnek majd a kedvesen érdeklődőkkel.

Mert a vakvezető kutya híd a látássérült emberek és látók között. De csak akkor, ha a kellemetlenségek helyett a gazdik is boldogan élvezhetik a kapcsolatfelvétel örömét.

Még valami. Biztos tudod, hogy nem minden kutya kedveli, amikor idegenek simogatják, így van ezzel néhány vakvezető kutya is. Sáfrány Írisz kutyája például: „Dollynak nincs igénye a mástól jövő simire, mert ő alapból kissé bizalmatlan az idegenekkel szemben, de ez nem baj, sőt szerintem hasznos.” Szóval, ők is, ahányan vannak, annyi félék. Vegyük ezt is figyelembe.